Új lehetőséget nyithat a digitalizáció

Helyükön kell kezelni a versenyképességi rangsorokat – jelentette ki a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke. 

Drasztikusan át kell alakítani az oktatási és képzési rendszert, hogy igazodjon a jövő munkaerőpiaci trendjeihez – mondta a Magyar Hírlapnak Bársony Farkas. A magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnökével és a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjával hazánk régiós pozíciójáról, a bürokráciáról és az ipar 4.0 adta lehetőségekről beszélgettünk. 

– Nemrég jött haza Brüsszelből, ahol találkoztak az európai AmCham-vezetők. Miről volt szó?

– Hosszú idő óta nem volt példa arra, hogy az AmCham európai elnöke összehívta az uniós tagállamok AmCham-elnökeit, az apropója az az izgalmas világgazdasági és világpolitikai helyzet, amelyet Donald Trump vagy például a Brexit fémjelez. Információt cseréltünk, és megvizsgáltuk, vajon tudunk-e közös álláspontot kialakítani, amelyet az európai AmChamek közvetíteni tudnak a tagvállalatok és az unió felé.

– Mit várnak az AmCham-tagok Donald Trumptól? Az új elnök által meghirdetett protekcionista gazdaságpolitika eléggé fájna az amerikai nagyvállalatoknak.

– Nem körvonalazódott még, hogy pontosan mit értünk új amerikai gazdaságpolitikán. Látszanak új irányvonalak, amelyek alapján egy protekcionistább vagy mondhatjuk, patriótább megközelítésre számíthatunk. Egyelőre azt tartjuk a jó hozzáállásnak, hogy meg kell érteni az új amerikai elnök gazdaságpolitikáját. „America first”, azaz Amerika az első – ahogy minden ország vezetőjének a saját gazdaságának fellendítése az első. Ám mivel az amerikai nagyvállalatok globális piaci szereplők, túlzó a félelem, hogy az Egyesült Államok teljesen befelé fordulna.

– A megbeszélésen esett szó a régiós és ezen belül a magyar versenyképességről? A statisztikák szerint nem állunk jól.

– Számos összehasonlítás és rangsor van, ezeket a helyükön kell kezelni. A Világgazdasági Fórum tavaly megjelent rangsorában például romlott az ország relatív helyezése. Ugyanakkor a US Chamber of Commerce, a washingtoni amerikai kereskedelmi kamara februárban kiadott innovációs és szellemitulajdon-indexén a 13. helyen voltunk, a Bloomberg innovációs világranglistáján huszonhetediken, amely szintén előkelő helyezés. A makrogazdasági számok tekintetében pedig jól áll az ország: stabil a növekedés, alacsony a hiány, csökken az államadósság, összességében vonzók vagyunk a befektetőknek.

– Ebben mekkora szerepet játszik a társasági nyereségadó egykulcsossá tétele és a nagyvállalati szektor szempontjából való erőteljes csökkentése?

– Meglehetősen nagyot, de az AmCham 2002 óta hangsúlyozza a társasági adó csökkentésének befektetésösztönző szerepét, ám önmagában ez nem elegendő. Jelenleg nagyobb a hangsúly a foglalkoztatást terhelő adók csökkentésén, mivel régiós és európai szinten, ha meg akarjuk tartani a munkavállalókat, be kell szállnunk a bérversenybe.

– A munkáltatói terhek csak négy százalékkel csökkentek, a minimálbér tizenöt, a garantált bérminimum húsz százalékkal nőtt. A társasági adó a nagyvállalatok szintjén tizenöt, a kisvállalatoknál tíz százalékról esett kilenc százalékra. Nincs ennek olyan olvasata, hogy a kormány áthárította a bérrendezést a versenyszférára és alapvetően a nagyvállalatoknak kedvez?

– Ez egy összetett kérdés, mivel a nagyvállalati szektort sem ugyanolyan mértékben érintette az adóváltozás. A kis- és közepes vállalatokat érintő változások kapcsán fontos, hogy habár az AmCham nem elsősorban a kkv-k érdekképviselete, ugyanakkor a nagyvállalatoknak is elemi érdekük, hogy a beszállítóik is fenntarthatóan működjenek, azaz tudják tartani a lépést. Tehát a hazai beszállítókat, kkv-kat segíteni, fejleszteni kell.

– Hogyan képzeli a segítséget?

– A kkv-k problémáját nem pusztán finanszírozási kérdésnek látom: legalább ugyanilyen lényeges a menedzsment minősége és a bürokrácia is. Amennyiben nincs meg a biztos alap, a professzionális ügyvezetés, nem tudnak fejlődni a cégek. Nem véletlenül indul kkv-ügyvezető OKJ-képzés. Emellett a nagy cégeknek aktívan részt kell vállalniuk a beszállítóik mentorálási folyamatában, több cégnek indult például a kormánnyal közösen beszállítói programja, amelyben reményeink szerint egyre több nagyvállalat vesz majd részt.

– Az AmCham saját működését a versenyképesség fejlesztésére fűzte fel. Ön szerint ebből a szempontból melyek a legfontosabb területek?

– A legégetőbb terület a munkaerőpiac, ezért szorgalmazzuk a munkaerő-kínálat kiszélesítését, hogy a jelenlegi befektetések fenntarthatók maradjanak és az új befektetésekhez szükséges munkaerő rendelkezésre álljon. Ugyanígy az oktatási, képzési rendszert is drasztikusan át kell alakítani úgy, hogy az a munkaerőpiaci trendekhez igazodjon. Összességében gyorsabban változik a piac, mint amit az oktatási rendszer le tud követni: így csak becsapjuk a jövő generációit. Fontos egy olyan struktúra létrehozása, amelyben szorosabb a kapcsolat a vállalatok és az oktatási intézmények között, hiszen a vállalati képzések egyre nagyobb szerepet töltenek be a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő képzésében. Az olcsó, korlátlan munkaerő paradigmája túlhaladott, váltanunk kell az ipar 4.0, a digitális átállás által diktált tempóra, azaz a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre és a magasan képzett munkaerőre.

– Az ipar 4.0, a digitalizáció és a robotizáció miatt munkahelyek tízezrei veszhetnek el, mi lesz az érintett munkavállalókkal?

– A sikeres gazdaságokban a hatékonyság eredményeként munkahelyek szűnnek meg, de még több új munkahely jöhet létre helyettük. A mai oktatási rendszer nincs felkészülve arra, hogy rugalmasabban szolgálja ki a munkaerőpiacot, most inkább a magoláson van a hangsúly, például a kompetenciafejlesztésen. És pont ezeket a kompetenciákat kell fejleszteni, minél gyorsabban tudjanak a munkavállalók alkalmazkodni az új helyzetekhez. Látni kell, hogy a digitalizáció immár nem választás kérdése, az ezt fel nem ismerő vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképességüket, a munkavállalók pedig munkaerőpiaci esélyeiket veszítik el.

– Az AmCham amerikai és főleg nagyvállalatokat képvisel. Mit gondol, az amerikai nagyvállalati kultúrából mit kellene vagy lehetne átemelni a magyar vállalati kultúrába?

– Első körben az innovációt. A kutatásfejlesztés már beépült valamennyire a gondolkodásba, de az innováció ennél több. Új folyamat, új ötlet, új megoldás, mindig valaminek az egyszerűsítése, hatékonyságnövelés. Kellenek a kreatív, újító szemléletű emberek. Egy nagyvállalatnál minden munkavállaló feladata, hogy egyszerűsítse a munkáját, ezzel az egyszerűsítéssel lehet helyet csinálni a magasabb hozzáadott értékű munkának.

– Az innováció mellett van még valami, amit meg kellene honosítani?

– A vezetőképzést, a minőségi menedzsment kialakítását. A meritokrácia még kiemelendő: érdemei szerint elbírálni mindenkit, ez a jó munka jutalmazása és a pozitív példák megerősítése, amelyet teljesítményértékeléssel érünk el. Hozzátenném még az eltérő kultúrákban való működést és a másik kultúrájának tiszteletét.

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felkérte önt, hogy vegyen részt a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban. Miről volt szó a múlt csütörtöki alakuló ülésen?

– Meghatároztuk, melyek azok a nemzetgazdasági szempontból fontos témakörök, amelyekkel akár rövid, akár hosszú távon foglalkoznunk kell. A hangsúly a rövid távú kérdéseken volt, az általános üzleti környezetet javító javaslatokon. A nyár eleji jogalkotási időszakra ugyanis már szeretnénk benyújtani az elképzeléseinket.

– Az AmCham amúgy is a versenyképesség javítására fűzte fel a tevékenységét. Múlt pénteken tárgyaltak a tizenhét pontos javaslatcsomagjukról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Mit tudhatunk a tárgyalásról?

– A miniszter úr jelezte, hogy számos javaslatunk egyezik a kormányzat elképzeléseivel, kérte, hogy a pontos kidolgozásukban továbbra is működjünk közre. Az Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért című anyagban a bürokráciacsökkentéstől, azaz az e-kormányzattól, az e-személyitől a központi betegnyilvántartási rendszeren át a modern, felhőalapú technológiákig sok konkrétum is szerepel. Ha szeretnénk például, hogy a külföldön dolgozó fiataljaink hazajöjjenek, akkor a hazajövetelt segítő ügyintézésnek magának is digitalizáltnak és egyszerűnek kell lennie, nem veszíthetjük el őket a bürokráciában.

– És ettől önmagában hazajönne egy fiatal? Hiába egyszerű az ügyintézés, attól még Berlinben és Londonban a sokszorosát lehet keresni a hazai bérnek.

– Nincs realitása annak, hogy utolérjük a közeljövőben az uniós bérszínvonalat, de az a tapasztalatunk, hogy nem is erre kell törekednünk. Elég egy versenyképesebb bérszintet ajánlanunk, ezáltal akár összességében jobb megélhetést, mint Nyugaton, és ezzel együtt a minőségi munkahelyek, a család, a barátok, a nyelv hazahozhatja a fiataljainkat. Továbbá a digitalizációs korszak új lehetőséget nyithat hazánkban is, amely érdekelheti a fiatalokat, a kormányzatnak és a cégeknek pedig közös feladatuk, hogy erre felhívják a figyelmet. 

Forrás: magyarhirlap.hu

http://magyarhirlap.hu/cikk/83629/Uj_lehetoseget_nyithat_a_digitalizacio#sthash.1mvLgjcp.dpuf