Póser Zoltán a beszélgetés során többször is hangsúlyozta: ők, mint a BMW-beruházást a városban menedzselő cég sem tudnak annál többet, mint amit az autógyár tavaly augusztusban utoljára kommunikált (legalább 1000 fős gyár indul). Azt viszont megerősítette: nagyon erős elkötelezettséget érzékelnek a BMW felől a gyár megépítésére. Ezt is bizonyítja, hogy éppen a Portfolio-konferencia ideje alatt is a városban tárgyalt a BMW-felsővezetők egy delegációja, hogy az előkészítés szükséges technikai részleteit egyeztessék. Póser a gyár elindulásának várható menetrendje kapcsán azt jelezte: az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben kijelölt több száz hektáros terület régészeti munkáinak végén járnak, ezután a közművesítés következik majd, és ennek végeztével tudják átadni a BMW-nek az előkészített és felfejlesztett területet.

Arra a kérdésre, hogy mikor indulhat el a termelés a gyárban, Póser jelezte: a mexikói, egyesült államokbeli és németországi új BMW-gyárak tapasztalatai alapján (bejelentéstől a termelésig mennyi idő telt el), illetve abból kiindulva, hogy a BMW egyik új márkája tavaly jelent meg, arra következtetnek, hogy 2023-2024-ben kezdődhet meg a termelés Debrecenben. A tavaly nyári debreceni BMW-beruházás bejelentés után egy német lapjelentés szintén 2023-as gyárindítással kalkulált, mi pedig részletesen megnéztük, hogy a győri és kecskeméti tapasztalatok alapján mi vár a térség gazdaságára.

Póser hozzátette: azt továbbra sem tudják, hogy konkrétan melyik típus(oka)t fogják majd a városban gyártani, mert erről nem közölt még információkat a BMW, éppen ezért a beszállítói lánc sem tudott még felállni, ehhez igazodva. Megjegyezte azonban: mivel összesen 94 BMW-beszállító cég van Magyarország területén, így a beszállítói lánc viszonylag gyorsan ki tud majd épülni, illetve a beszállítást gyorsan meg tudják majd szervezni az érintett cégek, amint tisztul a kép.

Addig is pezseghet azonban a város gazdasága, hiszen részben az EDC tevékenysége miatt eddig mintegy 83 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési (GINOP) uniós pályázati forrást nyertek el a debreceni székhellyel rendelkező cégek, illetve intézmények, amely projektek megvalósítása ezekben az években zajlik. Érzékeltette: Szegeden a lézerközpontra költött forrásokat leszámítva mintegy 30 milliárd forintot nyertek el az ottani székhelyű cégek, és adatai szerint van olyan megyei jogú város, ahol egyelőre mindössze 2 milliárdot.

Arra a kérdésünkre, hogy honnan tudja megoldani Debrecen a gazdasági pezsgéshez és a BMW-gyár indulásához szükséges munkaerőt, Póser rámutatott: az óvodáktól az iskolákig, beleértve a Debreceni Egyetemet - amellyel szoros a város cégeinek együttműködése - összesen mintegy 73 ezer fiatalról beszélhetünk, ráadásul most 40%-kal többen jelentkeztek az egyetem műszaki karának gépészmérnöki szakára első helyre, mint tavaly. Meglátása szerint a debreceni kisebb és nagyobb cégek is meg tudják még oldani egyelőre a szükséges munkaerő-felvételt külföldi (pl. ukrán) munkavállalók nélkül, igaz mind Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője, mind Szabó Péter, FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezetője megerősítette, hogy ez napról-napra egyre nehezebb és egyúttal a betelepülő cégek is felhajtják a béreket a városban.

Az 1500-1500 főt foglalkoztató NI és FAG cégek vezetői úgy látják: a munkaerőhiányból adódó feszültség az elmúlt években fokozatosan erősödött Debrecen térségében és azt eredményezte, hogy egy adott álláshelyre egyre több idő megfelelő embert találni. Ezt a kihívást részben úgy oldják meg, mindkét cégnél nagy hangsúlyt fektetnek a szakember utánpótlásra, igaz eltérő ennek a gyakorlati megvalósítása. Míg az FAG-nál saját akadémiát működtetnek, ahol most 120 fő tanul duális képzésben, addig az NI-nál úgy tapasztalták, hogy az a hatékony, ha a cég szakértői mennek ki az oktatási helyekre órákat tartani (illetve a cég adományokkal és gépekkel/szoftverekkel támogat iskolákat) és ennek során választják ki az utánpótlást.

A mintegy 50 foglalkoztatottal működő IL-PE Kft. ügyvezetője, Petis László úgy fogalmazott: nem ad fel álláshirdetést, hanem a cég jó hírének szájról-szájra terjedésére alapoz és így tud felvenni új embereket, akik aztán a gépeknél kezdenek, majd így haladnak fokozatosan a ranglétrán. Ezzel együtt azt is hangsúlyozta: már most a robottechnológiára alapoznak, hogy a jövőben még inkább erősödő munkaerőhiányt ki tudják védeni, igaz közben olyan nehézségekkel küzdenek, hogy egy-egy engedély beszerzéséhez akár több tucat intézménnyel kell egyeztetniük, míg a nagy cégek egyablakos ügyintézésben tudnak részesülni.

A kisebb cégek számára (is) egyértelmű választ ad a munkaerőhiányos helyzetre a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció - értett egyet a panelbeszélgetés résztvevőivel Czimbalmos Levente. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Modern Vállalkozások Programja projektjének szakmai vezetője szerint ez a három irány abban is segít, hogy a fokozódó bérelvárásokat teljesíteni tudják a kisebb cégek is. Rámutatott: a hatékonyság javítást az is erősíti, ha az integrált vállalatirányítási rendszereket egyre nagyobb arányban használják a cégek, mert jelenleg sajnos egész Európában hátulról a második a magyar kkv-szektor ezen szempontból (az EU-átlag 33% körüli, a magyar cégeknek viszont mindössze 14-15%-a használ még csak ilyen rendszereket. Czimbalmos Levente arra is kitért, hogy a rugalmas munkaerő-szervezéssel (pl. részmunkaidő, GYES-ről visszatérők ösztönzése, 55 év felettiek bevonása) szintén lehet mobilizálni a munkaerő tartalékokat a gazdaságban, ami enyhítheti a munkapiaci feszültségeket.

A vállalati hatékonyságnövelést valóban segítik a fent említett munkahely-kiváltó beruházások, de egyúttal az is táplálja ezt, ha mindehhez fix finanszírozást tudnak szerezni a cégek - mutatott rá előadásában Ipacs Viktor. A Raiffeisen Bank kisvállalati szegmens menedzsment vezetője ezzel arra a győri konferenciánkon is kiemelt tényre emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank által elindított NHP Fix konstrukció éppen ilyen beruházásokra szolgál, ráadásul akár 10 évre fix kamattal kínálja a forrásokat (legfeljebb 2,5%-os), ami a kamatkockázatot kiküszöböli a vállalkozások életéből egy olyan környezetben, amikor sok cég számít az extrém alacsony magyar kamatkörnyezet emelkedésére. Ez a konstrukció tehát nagy előny lehet a cégeknek, a 0%-os kamattal kínált Széchenyi Beruházási Hitelnek pedig más előnyei vannak, így például több hitelcélra használható fel és kevesebb adminisztrációval jár. A kétféle termék kapcsán Ipacs szerint azt érdemes mérlegelni, hogy a cégek az alaptevékenységükhöz keresnek beruházási forrást (Széchenyi Beruházási Hitel), vagy inkább innovatív megoldásokhoz, amelyek a versenyképességek, a termelés hatékonyságát hivatottak növelni (NHP Fix).

Forrás: Portfolio.hu