Manapság világszerte egyre népszerűbbek a különböző felhőszolgáltatások, és az évek óta tartó tendencia azt mutatja, idehaza is robbanásszerű terjedés előtt állnak ezek az alkalmazások. Nem is csoda, hiszen számos előnyt kínálnak.

◼︎ A KKV-szektort is meghódítja

A magyar vállalkozások nagy része ma még vagy nem fordít kellő figyelmet az adatbiztonságra, vagy épp ellenkezőleg, túlzottan nagy hangsúlyt fektet rá. A felhőtechnológia ebben minden eddiginél nagyobb rugalmasságot kínál a vállalkozások számára, szemben a helyi szerveren történő tárolással. Ha további tárhelyre van szükség, könnyű és legfőképpen olcsóbb a bővítés, mint ha a saját informatikai struktúrát kellene drágán fejleszteni.

A felhőalapú számítástechnika rendkívüli mobilitást biztosít azzal, hogy általa a vállalkozás információihoz hozzáférhetnek azok is, akik éppen távolt tartózkodnak az irodától, de szükségük van egy fontos adatra, legyen szó egy tárgyalásról, vagy akár a home office-ban végzett munkáról. Az sem utolsó szempont (sőt), hogy a felhőalapú szolgáltatások gyors adat-helyreállítást biztosítanak vészhelyzetek, például áramkimaradás, vagy természeti katasztrófa esetén. ​Mindez csak néhány az előnyök közül, nem véletlen hát a felhőalapú technológia népszerűségének dinamikus növekedése.

Kezdetben volt a kényszerdigitalizáció

Czimbalmos Levente, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – Modern Vállalkozások Programjának módszertani vezetője elöljáróban lapunknak elmondta: a járványidőszak okozta irodai kényszerdigitalizációt követően a valós üzleti megoldások alkalmazása is meredek felfutásban van hazai kkv-k körében.

Czimbalmos Levente, a Magyar Kereskedelmiés Iparkamara –

Modern Vállalkozások Programjának módszertani vezetője

„A program kezdete óta eltelt 9 évben az üzleti digitális eszközök mind nagyobb teret nyernek a vállalkozások mindennapjaiban”, fogalmazott. „Ez egy egyre gyorsuló folyamat, kiváltképp az utóbbi években, a tendencia vitathatatlan. Hatalmas lökést adott a Covid, amikor a cégek a napi működésüket átköltöztették a kibertérbe a belső folyamataik menedzsmentjétől az ügyfélkapcsolatokig. Egy csapásra számos otthon vált ’botcsinálta’ irodává.”

A megszokottól eltérő módokon, mindenféle átmenet és sokszor különösebb felkészültség nélkül kellett megoldani a kollégákkal és ügyfelekkel való kapcsolattartást, az irodai dokumentumok távoli elérését, megosztását, az üzletmenet folytonosságát, a napi munkaszervezést. Mindezt hatékonyan, szabályosan és nem utolsósorban biztonságosan. A jelenséget, amelyre nem véletlenül ragadt rá a „kényszerdigitalizáció” kifejezés, a szakma és sajnos a statisztikák sem tekintik tényleges üzleti transzformációnak, de tagadhatatlan, hogy mindenképpen komoly hatással volt az egész folyamatra.

Digitalizáció három szinten

A szakember szerint ugyanis amikor a „céges világ” és a „digitalizáció” kifejezések elhangzanak egy mondatban, akkor legalább három szintről beszélhetünk. Az első és legalapvetőbb a fent említett irodai digitalizáció; a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, videókonferencia, fájlmegosztó, vírusvédelmi és hasonló egyszerű céleszközök szintje.

A második lépcsőfok az információ- és adatbiztonságé, ezt talán nem szükséges kifejteni, a harmadik pedig a tényleges üzleti digitalizáció világa. Itt olyan megoldásokról beszélhetünk, amelyek komplett üzleti folyamatok, problémák kezelésére, vagy akár a teljes üzletmenet támogatására is alkalmasak. Ilyenek lehetnek a CRM, a vállalati pénzügyi, a logisztikai, a HR, a gyártástámogatási, de akár a teljes vállalatirányítási ökoszisztémák. De itt említhetők az olyan klasszikus frontoffice-megoldások is, mint például a webes portálok, webáruházak, vagy elektronikus fizetést lehetővé tevő kereskedelmi megoldások, amelyek elterjedtségében a járványügyi helyzet óta teljes trendforduló volt tapasztalható. Míg korábban a leginkább alulértékelt, addig az utóbbi három évben ezek voltak a leginkább keresett eszközök.

A technológiát tekintve pedig – nagyon leegyszerűsítve – kétfelé bontható a dolog. Vannak az egyre inkább eltűnő, a ma már joggal korszerűtlennek és költségesnek tűnő on premise, azaz helyben telepített rendszerek és ezek alternatívájaként a felhőalapú, szolgáltatásközpontú megoldások. Utóbbiak esetében az infrastruktúrát, a platformot, vagy a komplett szoftvert szolgáltatásként lehet igénybe venni, a felhasználónak ekkor nem szükséges bajlódnia a költséges eszközökkel, erőforrásokkal és jellemzően a rendszerekhez kapcsolódó IT-biztonsággal és felügyelettel sem.

Több mint harminc százalék a felhőben

Czimbalmos Levente jelezte: a KSH 2022-ben készült kimutatása szerint a 10-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások több mint 30 százaléka alkalmaz felhőalapú megoldásokat és a Programban résztvevő, hozzávetőlegesen 25 000 vállalkozáson keresztül szerzett tapasztalataik és felméréseik alapján ez az arány 2030-ra megközelítheti vagy akár el is érheti a 100 százalékot.

Dr. Szeghő Zsolt, Magyar Állatorvosi Kamara

A gyors elterjedést elsősorban az ismeretek hiánya, az újdonságtól való félelem, illetve a korábbi, adott esetben borzalmasan drágán kialakított helyi infrastruktúrákkal és megoldásokkal összefüggő személyes, anyagi, de akár jogi kötöttségek, szállítói függőségek is gátolhatják.

Olyan élethelyzetek is kialakulhatnak, amikor egy vállalkozás nyitott az újdonságra és a modern technológiára, azonban működési sajátosságaiból fakadóan nem tudja százszázalékosan kiaknázni az abban rejlő lehetőségeket. Ezzel együtt, a korlátok között is megpróbálja a legtöbbet kihozni belőle – ilyen a miskolci Népkerti Állatklinika Bt.

„Vállalkozásunk 20 éve alakult és körülbelül 15 éve használjuk kifejezetten az informatikai megoldásokat”, mondta dr. Szeghő Zsolt állatorvos, a Magyar Állatorvosi Kamara lógyógyász specialistája. „Az állatorvosi szektorban már vannak működő felhőalapú technológiák, de általánosan még nem ezek a megoldások a legelterjedtebbek. Ráadásul teljesen eltérő igényeket jelentenek az eltérő állatorvosi praxisok, például egy helyhez kötötten, főleg asztali gépeket használó kisállatpraxis és egy szinte kizárólag telefonos eszközöket esetleg tableteket használó mobil lópraxis”, mondta el.

Nehéz, ezért drága a szoftverfejlesztés

Egyik cégüknél, a kisállatrendelőben már felhőalapú technológiát használnak, de a lóval foglalkozó cégük részére még nem létezik specifikus felhőalapú szoftver, ezt tőkehiány miatt még nem fejlesztették ki. Jelenleg több egyszerűbb, de egymástól függetlenül működő szoftverrel improvizálva kénytelenek dolgozni.

„Adatnyilvántartásunk elég sokrétű és speciális, az ennek kapcsán jelentkező igényeinket ugyan külföldi rendszerek ki tudnák elégíteni, de az integrált számlaadás, illetve a vonatkozó jogszabályok miatt egyet sem tudunk használni”, magyarázza dr. Szeghő Zsolt. Az itthoni szoftverfejlesztési költségek azonban relatíve magasabbak, mint külföldön, mert egy programot évente legfeljebb ha 10 vállalkozásnak lehetne eladni, nem szívesen foglalkoznak vele a hazai fejlesztők.

Az állatgyógyászati szektor speciális, a jogszabály-változásokra azonnal reagáló és azokat a működésébe beépítő integrált szoftvert nemigen tud fejlesztetni. Olyan rendszerre lenne ugyanis szükség, amely képes adatot rögzíteni, kórlapot adni, a gazdik/gazdák számára egy portálrendszeren keresztül követhetővé tenné az állatuk/állataik kórtörténetét, emellett lenne egy számlázószoftver-eleme is, de úgy, hogy képes legyen valamennyi, a praxisban dolgozó állatorvost külön-külön kezelni.

Eközben az állatorvosnak a teljes praxist látnia kell annak minden adatával, a saját számlázásához viszont nyilvánvaló módon, csak neki szabadna hozzáférni – ez így már egy több ismeretlenes egyenlet, ami különösen nehézzé teszi a szoftverfejlesztők munkáját. A nagy gyógyszergyártóknak vannak integrált szoftverei, ám ezek a szükségesnél több adatot gyűjtenek a praxisok különböző forrásokból történő gyógyszerbeszerzéseiről (beszerzési árak, forgalom elemzése, fogyasztási szokások, konkurens gyógyszerforgalmazók eladási árai, stb.) „Nem tartom célszerűnek, ha egy vállalkozás összes gazdasági folyamatára, akár az apró részletekre kiterjedően is ráláthat egy beszállító”, szögezte le dr. Szeghő Zsolt.

Felhő nélkül borúsak a kilátások

A szakember elmondása szerint a szakma egyenesen legnagyobb problémája, hogy nincs egy komplex, integrált, magyar nyelvű, a változásokra azonnal reagáló, iparági szereplők által fenntartott szoftver, e helyett praxisok, illetve vállalkozások összeállnak, és megfinanszírozzák a saját rendszerüket, néha indokolatlanul drágán, miközben a szektor ma forráshiányos. Hozzátette: igényként merül fel a szakma részéről az is, hogy egy ilyen integrált rendszer mobiltelefonra is legyen optimalizálva, de még jobb lenne, ha applikációként is működhetne.

Oszlánczi Réka ügyvezető, Palacsízió

A vendéglátó szektorban érdekelt a szintén miskolci Palacsízió Kft., amelynek ügyvezetője, Oszlánczi Réka elmondta: a Creppy Palacsintaház Étterem és Creppy Center Rendezvényház már nem sokkal a 2006-os alapítás után elindult a digitális fejlődés útján, és azóta is egyre több munkafolyamatukat digitalizálják. Ezáltal könnyebbé és gyorsabbá vált a vendégek kiszolgálása, a rendelések nyomon követése, a számlázás és a beszerzés is.

„Elég nagy IT-infrastruktúrával rendelkezünk, NAS-rendszerben tároljuk és kezeljük az adatainkat, ami komplexebb, mint a felhőtechnológia, mert dedikált hardvert és kizárólagos hozzáférést biztosít, de a fizikai adattárolás mellett az internetes elérést is garantálja, így gyakorlatilag a világ bármely pontjáról elérjük az adatokat. Keresztplatformos a technológia, vagyis minden számítógépes és mobilos operációs rendszerrel együttműködik”, bocsátotta előre Oszlánczi Réka. „Ez teljes adattárolást jelent számunkra, amit mi és a kollégáink is használnak. Húsz fős létszámról van szó, azt gondolom, mára mindannyian megszerettük ezt a technológiát, mert megkönnyíti az életünket. Soha nem volt vele semmilyen problémánk, adatlopás, adatvesztés nem történt, nagyon megbízhatónak találjuk ezt a technológiát”, mondta el az ügyvezető.

Elárulta, hogy nem volt egyszerű és könnyű a megoldásuk bevezetése és elfogadtatása, ám mára az életük részévé vált. Most kialakítanak egy belső chatrendszert, illetve egy dashboardot, amely révén valamennyi dolgozó a vezetői szinttől a felszolgálóig saját fiókba belépve rögtön áttekintheti a cég aktuális működésének teljes folyamatát és valamennyi, rendelkezésre álló adatot, illetve a teendőket, vagy akár az asztalfoglalási nyilvántartást is.

Forrás: https://itbusiness.hu/technology/aktualis-lapszam/ict-market/nincs-vallalkozas-felho-nelkul/